Gólyahét 2019 - Így lettek a gólyáinkból teljes jogú corvinosok

Ebben az évben is igazi kihívásokat kellett kiállni a 9. évfolyamnak, mivel nemrég lépték át a Corvin Mátyás Gimnázium kapuját egy sikeres felvételi után. Új tanárok, új szabályok és új szokások, na meg új programlehetőségek köszöntötték őket.

Mátyás-vetélkedő

Mint minden évben, a Corvin Mátyás Gimnázium idén is megrendezte a várva várt Mátyás-vetélkedőt. Február 19-én délután pár bátor ifjú megmutathatta tehetségét, kreativitását és tudását.

Így táncolták körbe a kilencedikesek a földet – riport a gólyabálról

A gólyahét fénypontja, a gólyabál igen nagy sikert aratott ebben az évben is. A négy osztály szorgosan készült a megmérettetésre, melynek meg is lett az eredménye.
Az eseményen a műsorvezetőket a tizedik évfolyamból választották ki, ők köszöntötték a nézőket, bemutatták a zsűrit, majd a DÖK elnökét, Zsoldos Fannit hívták a színpadra, aki szólt pár szót a kilencedikesekhez. Megköszönte a gólyahéten történt fáradozásaikat, és megdicsérte őket, milyen ügyesen oldották meg az eddigi feladatokat.
Ezután vette kezdetét a gólyák által kitalált táncok bemutatása.

A négy évszak és a gólyák

Mint minden évben, október egyik hete most is a gólyáké. Az alábbiakban egy kilencedikes tanulónk beszámolóját olvashatjátok a gólyavetélkedőről.

Kedves olvasók, ezennel betekintést nyerhettek a kilencedikesek apróddá válásának részleteibe.

Az osztályunk rengetek kreatív, intuitív szellemiségű és tettre kész egyéniségekből áll össze. Lassan kezdjük megismerni egymást, a tanárainkat, és próbálunk alkalmazkodni az új környezethez, szabályokhoz. Az első feladatunk az volt, hogy egy napig megidézzük az osztályunkra osztott évszakot. A mi osztályunk meg is jelent a káprázatos ősz lágy színeiben. Varázslatos kiegészítőinkkel dobtuk fel a tanórákat, és díszítettük vele a  folyosó padlót. Az osztályfőnökeink is beöltöztek.

A délután folyamán az osztályt négy részre osztottuk. Már a sorshúzás sem a megszokott módon ment, osztályfőnökünk választotta ki az embereket, akik kihúzhatták az egyes csoportokat, aszerint, hogy ki oldotta meg leghamarabb a matematikai feladatokat. Miután mindenki elfoglalta a helyét a saját csoportjában, átnyújtottuk a szervezőknek az elkészített süteményeket, majd elkezdődött a vetélkedő.

Minden csoportban más-más kérdések, feladatok voltak, de mindenkinek lehetősége volt rá, hogy megcsillogtassa rejtett képességeit. Megtudtuk egyes osztálytársainkról, hogy milyen jó sportolók, páran megmutatták rajztehetségüket, spontaneitásukat és volt néhány hagyományos „szivatós” feladat is.

A vetélkedő pár egyszerűbb, lelkesítő kérdéssel kezdődött. A népszerű zenei totóban zenész osztálytársaink remekeltek, azonban párszor megállított minket az izgatottság  és a fáradtság. A vetélkedő végére maradtak azok a feladványok, melyekben az egész osztály részt vett. Ekkor már felállították a kamerákat, és tudtuk, hogy nincs menekvés a nem kifejezetten kíméletes feladatok elől. Ám mindennel együtt nagy élményben volt részünk, az az öröm és boldogság, ami az arcunkon virított a vetélkedő alatt és után, felbecsülhetetlen volt. Köszönjük szépen a remek szervezést a tizedik osztályosoknak és tanárainknak. 

Így átélve a vetélkedőt, osztálytáncot és az elkészítésükhöz való együtt töltött pillanatokat, varázslatos visszatekinteni azokra a napokra, amikor még pár hete üres tekintetekkel jöttünk be az iskolába. Mára teljes osztállyá váltunk, mintha mindig is egy helyre jártunk volna. 

A vetélkedő végén következett még egy pozitívum, mégpedig hogy nem nekünk kellett bent maradni és takarítani. Na majd jövőre...

Beregi Tímea 9/Ny.C

Hogy érzik magukat a kilencedikeseink?

Szeptembertől újra a diákoktól hemzseg a Corvin Mátyás Gimnázium folyosója, de mint minden évben, most is találunk új arcokat a kilencedikesek képviseletében. Néhányan lelkesen, viszont vannak, akik már kicsit fáradtan vánszorognak az egyik teremből a másikba. Ugyan tizedikesként én már fellélegezhetek, hogy már nem mi vagyunk a legfiatalabbak a Corvin folyosóin, azért a nosztalgia kedvéért néha-néha visszagondolok az elmúlt egy évre, hogy milyen is volt a kilencedik osztály. Ezért is tettem fel a kilencedikeseknek a kérdést: hogy érzik magukat a Corvinban?

Mivel minden ember különböző, a kilencedikes évfolyamban is találunk eltérő gondolkodású és ambíciójú diákokat. Teljesen érthető, ha sokaknak egy kicsit rémisztő ez az egész folyamat, az iskolaváltás, elvégre ez egy új közösségbe való beilleszkedés kezdetét jelenti. A kérdezettek javarésze bevallotta, hogy eleinte egy kicsit ódzkodtak az iskolakezdéstől, ám egy-két hét elteltével pozitívan kellett csalódniuk, ugyanis egészen más a gimnazista lét, mint amire számítottak. Néhányan azt hitték, hogy végeszakadhatatlan gyötrelmes spártai kiképzésben lesz majd részük, de megnyugodva tapasztalták, hogy ilyenről szó sincs. Azzal viszont mindenki tisztában van, hogy ez még csak a kezdet, és rendesen fel kell kötni a gatyájukat a továbbiakban. Ezzel egyeseknek akadhat némi gondjuk, mivel nem egy diák állította azt, hogy az előző iskolájához képest a Corvin sokkalta erősebb, és az elvárás is nagyobb, így kicsit hiányzik nekik az általános iskola.

Ugyancsak akadnak diákok, akik azt állítják, hogy a gimnáziumot jobban szeretik. Van, aki szerint a barátságos, kellemes légkör teszi, vagy éppen a jó osztályközösség, de volt, aki az ebédlőt emelte ki pozitívumként az előző iskolájához képest.

Összességében a kilencedikesek többsége meg van elégedve a Corvinnal, és szívesen jár iskolába. (Kivéve, ha a hétfő első órájukat egy matematika dolgozattal kezdik.)

(És ami leginkább megdobogtatta a szívemet, a következő kérdésre adott egyöntetű válasz: Megbántad, hogy a Corvin Mátyás Gimnáziumot választottad? A válasz pedig: Egyáltalán nem.)

Ocskó Zsófia 10.D