Körülbelül negyvenöt percet utaztunk Szentendréig. Ezalatt a legtöbben aludtunk vagy kómásan tengődtünk a vasúti kocsikban. Mikor megérkeztünk, jó volt végre friss levegőre érni. Ezután kaptunk egy rövid programleírást Szmorad tanár úrtól, és indultunk is utunkra. Első állomás a Mikrocsodák Múzeuma volt, de előtte volt egy kevés szabadidőnk. Lementünk a sétányra majd a partra kacsázni és zenét hallgatni.
A part után végre jött a „minimúzeum”, ami számomra pozitív csalódás volt, mert nagyon érdekesek és látványosak voltak a csak mikroszkóppal látható alkotások. A minimúzeum után meglátogattuk a Retro Design Center Múzeumot, amely szintén nagy élmény volt. Több szobát is berendeztek a 70-es, 80-as évek stílusában, de nekünk legjobban az udvar tetszett, ahol néhány retró autóba be is tudtunk ülni. A múzeum után elindultunk a szálláshoz.
Az estebédet körülbelül 7 óra körül kaptuk. Az ebédlő egy kis vadászházhoz hasonlított, vadak prémjei és régi stílusú horgászfelszerelések borították a falat .
A vacsora után lementünk együttesen a partra, ahol köveket dobáltunk a Dunába és beszélgettünk. (Ezt a nadrágom és cipőm sajnos nem túl jó állapotban vészelte át.) A dunai séta után mindenki visszatért épségben a szállásra, és nagy beszélgetésbe kezdtünk.
Másnap az ébresztőnk nem volt valami kellemes, mert arra keltünk, hogy az egyik osztálytársam nekirohant az ajtónknak. Az ébresztő után reggeliztünk, összepakoltunk és már úton is voltunk haza. Mielőtt még végleg megindultunk volna, kaptunk egy óra szabadidőt, amit én néhány barátommal a patakparton nézelődve töltöttem. A végleges indulás előtt csináltunk egy csoportképet, majd indultunk is a HÉV-hez.
Ennél zökkenőmentesebb és szórakoztatóbb osztálykirándulásom még sose volt. Már most várom a következőt.
Fodor Gergő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése