Mint minden évben, november elején iskolánk japán szakkörös tagjai egy kis kulturális bemutatóval készültek az érdeklődőknek. Idén a 9.D osztály tagjai tanulhattak tőlünk pár apró érdekességet a távoli ország mindennapjaiból. Ugyanis jómagam is japán szakkörös vagyok (igen, ott is ott vagyok, konnichiwa) és már tavaly is részt vettem a rendezvényen. Persze teljesen más szervezői szempontból, mint résztvevőként.
Órákon keresztül készültünk mindannyian – megtanulni a fontosabb szövegpontokat, túllépni a lámpalázon, tisztában lenni a délután fénypontját jelentő írásjelekkel igenis sok munka volt. Szerencsére nem egy és nem kettő más évfolyamba tartozó japános jött lelkesen segíteni, részt venni egy kicsit a kulturális burok áttörésében. Jelenlétük nagyon sok terhet levett a vállunkról; ezúton is szeretném nekik még egyszer megköszönni. Arigatou gozaimaszu!
A rendezvény évről évre sikeresebb, ahogy maga a szakkör is; remélem jövőre is sikerül megdöntenünk a látogatószám rekordját. Egy kis plusz tanulás nem árt, ki tudja, mikor segít majd az emberen. Különben is, a japán írás csodaszép, és bár a saját írásjeleim nem éppen tökéletesek, a többieké közel járt. A játékok, a ruhák és az újonnan behozott origami szintén nagy sikert arattak.
Én mindenképpen ott leszek jövőre is, érdeklődőket pedig mindig szívesen várunk. Sayounara, legközelebbig!
Seilinger Fanni 9.C
Kis magyarázat a szöveg megértéséhez:
Konnichiwa – Szia/Jó napot!
Arigatou gozaimaszu – Nagyon szépen köszönöm!
Sayounara – Viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése